Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Meddig bírod?

2011.04.15

                                                                              Meddig bírod?
                                           (A kiképzés első fázisa!)


Harmadik fejezet:

Yamahiko, Ran és Sho tehát elindultak az útra, a Madarak országába! Útközben egyszer álltak meg, akkor is csak az este és az alvás miatt. Mikor odaértek, hatalmas kapu fogadta őket, rajta: 戦いは頭の中で決定される! (A harc, a fejben dől el!) Yamahiko csak tátott szájjal nézte az óriási kaput, és még nem is tudta mi van mögötte. A kapu elkezdett nyílni, és már látszott mi van belül: Egy nagy ház, vele egy nagy kert, sok ninja, és a ház mögött egy kiképző aréna.
-Jobb lesz, ha hozzászoksz! -szólt Ran. -Itt leszel a kiképzés végéig.
-Hű, nem is tudtam, hogy neketek ilyenetek is van. -Mondta erre Yamahiko csodálkozva
-Ez még semmi! Látnád a házat belülről.
-Itt megtanulhatsz mindent, ami szükséges a kiképzésedhez. Erről jut eszembe, holnap korán reggel edzésed lesz! Az első fázis, ami kimutatja a tűrőképességed határait! Aztán 2 nap pihenő, mire visszaáll a normális chakra ellátásod.
-Akkor le is pakolok. Hol lesz a szobám?
-Ahogy bemész a folyosó végén jobbra! - közbeszólva Sho
-Kösz! Akkor pihenek és felfedezem a területet!
-A kiképző aréna veszélyes is lehet még neked, legalábbis a folyón túl!
Yamahiko helyeselve el is szaladt, ott hagyva a kapuba Ran-t és Sho-t.
Bement a szobájába, lerakta a cuccát és megpillantott egy könyvet a polcon.
-Mi lehet benne? -gondolta Yamahiko
Levette és látta, hogy a „ninja farkasokról“ szól. Kinyitotta és látott az első oldalon egy nagy farkast. Később amikor beleolvasott megtudta a nevét.
-Sooga. -mondta magában. -Biztos nagyon híres farkas.
Abban a pillanatban látta hogy húzódik az ajtója. Gyorsan a párna alá dugta a könyvet és lefeküdt az ágyra. Egy ninja volt az, akit Ran képez ki, ugyanúgy mint őt is. Kiderült, hogy csak hívatja őt Ran egy kis „kert“ bemutatásra.
-Csak, hogy itt vagy! -szólt Ran
-Bocsánat, csak gondolkodtam.
-Mind egy! Ma még nem edzünk, de ha akarod szakítok rád időt.
-Nekem tökéletes ahogy van. -felelt Yamahiko
-Rendben! Akkor bemutatom a kertet.
Elsétáltak a kapuhoz és onnan kezdték:
-Ez a kert, vagy kiképző aréna, a családom tulajdonában áll időtlen idők óta. A legutóbbi generáció, vagyis az apám és a testvére, ők adták át nekünk ezt. Bemutatták nekünk is, mint most én teszem neked. Ismerem, mint a tenyerem. Ott ahol a „ninja lányok“ gyülekeznek, ott van a feledés kútja. Szemben velünk a kavicsos út visz a házba ahol már te is voltál. Itt jobbra található egy kiképző pálya, név szerint az 1-es. Itt edzenek az újoncok, akiknek nincs még fogalmuk se a harc lényegéről. Remélem neked van!
-Persze, hogy van! -egy mosollyal felelt Yamahiko
-Oké! Szóval, menjünk hátra a ház mögé!
Elmentek a ház mögé. Yamahiko megpillantott egy hatalmas kör alapú kupolás épületet:
-Az ott mi? -kérdezte
-Az a 2-es számú kiképző pálya. Ott már fejlettebb ninják edzenek, a te korosztályodtól a 20 éves korig. Jobbra tőlünk egy hatalmas erdő van. Itt szoktuk szimulálni a küldetéseket. Balra egy füves terület és utánna még egy erdő látható, ott is ugyanezt szoktuk tenni. A külömbség a két erdő között csak annyi, hogy a nevük más. A jobb oldali az első ember nevét viseli a családomból, aki ezt a kertet alapította, Yingaku-sensei erdeje. A bal oldali egy harcos nevét viseli, akinek neve: Fusahiro Yoshida, ezért az erdő neve Fusahiro-senshi* erdeje. (*harcos)
Tovább megyünk, és látható lesz a 3-as és a 4-es kiképző pálya.
-És ott az a sövény, az hova vezet?
-A hegyre és azon belül is egy templomhoz. Ez is el van nevezve egy személyről. A személy neve Hirohito, de halálát követően Akihito lett a neve. Szóval a templom neve: Hirohito szerzetes harci temploma! És ott az erdő szélén található a Madarász és Hírszolgálat .És végül, de nem utolsó sorban, a kerten kívül, a kapuval szemben található a lakóház, ami a harcosok és tanítványok lakhelye. Kérdés?
-Én hol fogok edzeni?
-Velünk fogsz, a saját termünkben.
-Remek, és nem kellene átpakolnom a cuccom a lakóházba?
-Nem, ugyanis a „Mi“ tanítványunk vagy. Akik a vezetők és a kivételezett diákok, mind itt laknak. Na, ezzel én el is megyek, szerezz barátokat, ha lehet!
-Rendben, viszlát!
El is ment Ran, Yamahiko pedig bement egy időre a házba. Ott evett, ivott és kijött.
-Na! Akkor lássunk neki! -szólt magában
A 2-es pályához ment, hátha ott talál valakit, aki barátkozik vele. Bement, leült és nézte az edzést. Míg nem egy gyerek, akit Masakinak hívnak és a Hold földéről érkezett, hozzá szólt:
-Nincs kedved edzeni velem? A társam épp elment.
-Nekem mind egy, segíthetek.
-Rendben, akkor gyere le ide és kezdjük el.
Így is lett. A bíró indította a meccset. Yamahiko várt, Masaki már elkezdte:
-[Raiton] Kami no kaminari!  -[Villám stílus] Isteni villámlás!
Yamahiko válasza ez volt:
-[Doton] Doro Gaeshi!  -és egy föld fal jelent meg előtte
A fal mögött Yamhiko egy klónt csinált, eközben Masaki semmit sem sejtett. Yamahiko a klónját elküldte csalinak, ő maga pedig a föld alá ment és Masaki alá ment. A klón egy shurikent dobott, de könnyűszerrel blokkolta ezt Masaki. A klón egyenesen nekiment és lefogta, alulról Yamahiko, a föld alól kiugrott és a torkához szorított egy kunait Masakinak.
-Ez szép volt! -szólt Masaki
-Vége! -kiabálta a bíró
-Ki a mestered? -kérdezte Masaki
-A falumban Asato Kousuke, itt Ran és Sho „mester“!
-Azta! Ran és Sho sensei?? Itt vannak?
-Igen ők, és itt! Engem edzenek a következő 2 évben!
-De egy szerencsés ember vagy te! Hogy is hívnak?
-Yamahiko Kouga, a konahai Kouga klánból!
-És miért lila a szemed? Ez a klánod sajátossága?
-Eltaláltad! Ugyan is egy a Kougan. És a bal szememnél, a seb is a klán védjegye.
-Remek!
-És téged megismerhetlek? -kérdezte kicsit humorosan Yamahiko
-Persze! A nevem Masaki Münhan! Én a Hold földi Getsugakuréból származom. Én inkább víz típusú harcos vagyok, de az előbb villám típust láthattál tőlem. A mesterem Seiichi, tőle tanultam ezt a jutsut, amit az előbb láthattál.
-Oké! -szólt közbe Yamahiko. -Ennyi elég is lesz!
-Gondolom te itt az udvarban laksz.
-Igen! És te?
-Én a lakóépületben. Átjössz holnap hozzánk?
 Nem tudom ... holnap kezdjük az edzést.
-Értem, akkor menjünk most!
-Rendben! -felelte Yamahiko
El is mentek, Yamahiko és Masaki. Másnap amikor felkelt Yamahiko, már Ran edzésre készen állt.
-Hol késtél?
-Korán kellet volna kelnem? Nem tudtam, bocsánat mester. -és meghajolt előtte
-Te ezt meg honnan tanultad??
-Masaki Münhantól! Ő vele ismerkedtem meg tegnap! Edzett és a társa elment, odaszólt nekem, hogy nincs-e kedvem edzeni vele. Legyőztem és így lettünk barátok.
-Értem, örülök, hogy máris beilleszkedtél. Akkor kezdjük is el! Az első lépés egy erőnléti próba. A nap végére megtudjuk, hogy mekkora a chakra készleted. Jobbik esetben még talpon maradsz, de a rosszabbik esetben a kórházban kapsz 2 hetes ellátást. Készen állsz?
-Igen!
-Akkor mehet!
Az első jutsu: Taju - Kage bushin no jutsu! ...
Rendben ez ment. A következő: Aktiváld a Kougan 2. fokát! ...
Oké! A következő: Csinálj egy klónt és a [Fuuton] Juuha: Reppuu shou-val végezz vele! ...
Rendben. A következő: [Katon] Goukakyuu no Jutsu ...
Jó! A következő: Velem fogsz harcolni! ...
Ran egy shurikent dobott Yamahiko felé és egy Kage Shuriken no Jutsu hajtott végre. Yamahiko egy Henge no Jutsu- val válaszolt. Eltűnt. Majd a föld alól ugrott ki és a föld alá húzta Rant.
-Ügyes, de nem elég jó! -mondta Ran és egy füstfelhőben eltűnt
-Hol van? ... -Kougan 3. fokozat! -körbenézett, és látta is. -Megvagy! -és támadott
-Hm! Tehát ez a 3. fokozat? Szép! -jött egy hang egy másik irányból
-Mi a...? -Yamahiko alaposabban körbenézett, de nem látott semmit
A feje felől egy hatalmas fekete vászon egy pillanat alatt beborította Yamahikot.
-Szégyen volna, ha egy 12 éves ellen veszítenék! -szólt rejtekéből ismét a hang
-Hol lehet? -gondolta Yamahiko. -Mind egy, majd csak idejön és akkor elkapom!
-Ugye nem azon gondolkozol, hogy odamegyek és elkapsz? Az már régen rossz!
-Francba! -kiáltott Yamahiko. -Mi legyen? -abban a pillanatban eszébe jutott valami és kiáltani kezdett:
-Igen? Akkor mit szólsz ehhez? -eltűnt egy füstfelhőben
-Hova lett? Remek, majd itt megvárom! -mondta figyelve Ran
-Most kereshetsz! -kiáltott Yamahiko, és Ran oda nézett a kiáltás irányába.
Yamahiko csak állt egy ágon és várt komoly arccal. Ran megindult felé. Mikor már kb. 2 méter távolságra járt Yamahikotól, Yamahiko mosolygott és csak ennyit mondott:
-Én nyertem! -azzal eltűnt és egy „szégyen ütést“* adott Rannak a háta mögött. (*megpöckölte a hátát, ezzel jelezve, hogy ő nyert) Aztán a földre álltak és így szólt Ran:
-A küldetés első fázisa sikeres! A tanítvány legyőzte az új tanítót!
Yamahiko csak rámosolygott az „új tanárra“, ezzel jelezve az örömet.
-Ugyan csak elfáradtál, mint én! -szólt Ran
-Igen. -válaszolt Yamahiko lihegések közepette
-Pihenj, mert legközelebbi összecsapásunkat én nyerem!
-Álmodj csak sensei. Addigra tanulok jobbnál jobb jutsukat!
Ran csak mosolygott. Yamahiko még kérdezett tőle valamit:
-Sensei!
-Tessék?
-Mik azok a „ninja farkasok“?
-Hm... Tehát láttad a szobádban a könyvet. Nos, ők ugyan olyanok, mint a többi ninja állat. Egy külömbséggel.
-És mi lenne az?
-Ők a te klánod állatai! Képesek egyesülni a klánod tagjaival.
-És én eddig erről miért nem tudtam?
-Már régóta van a kötelékük a Kougákkal, de mióta meghalt Sooga, a vezér azóta nem idézi meg senki se őket.
-És mikor halt meg?
-12 éve, pont amikor te születtél. A legenda úgy tartja, hogy: „Sooga halálával egy időben születik egy fiú. Ő a Kouga klán sarja lesz. A fiú, aki a kiválasztott! Ő a hordozója a legerősebb Kougannak,  a Mitsukane Kougannak.“ Egyszóval, te egy különleges Kouga fiú vagy! -és megsimogatta a fejét Yamahikonak
-Nem hiszem! A bátyám is elő tudja hívni a Kougant!
-De nem a Mitsukane Kougant, amit történetesen az első Kouga használt. Őt Yamahizunak hívtak. A neved az ő nevéből eredhet.
Yamahiko csak állt és úgy tűnt, le van sújtva, de csak egy nagy vigyorgással ennyit mondott:
-Ez tök jó!
-Tehát ezt sikerült hétpecsétes titokként tartania a klánodnak, előtted.
-Sajnos, de én nem értem, miért kellet ezt titokban tartani? Hisz tudhatták volna, hogy a reakcióm vagy ugyan ez lesz, ami volt, vagy bedühöngök.
-Bizony, ez nagy rejtély! -szólt rá Ran
Ezzel Ran elment, és Yamahikoban, még csak ez az egész.
-Holnap megfogja-e tanítani az idézést? Vagy ezt majd a klánomtól kell megtanulni?
Ezekkel a kérdésekkel lett ellepve Yamahiko. Majd egy perc múlva Masakit látta az orra előtt:
-Végeztél?
-Őőőőő ... Igen! -szólt Yamahiko és a gondolataiba szált ismét:
-Vajon nekem milyen lehet a „farkasom“? És mikor ismerem meg? Nem fog rám támadni? Miért titkolták el előlem? Egyáltalán miben vagyok én kiválasztott? Mikor lesz vége az edzéseimnek? És az edzés is mind emiatt volna, a „kiválasztottság“ miatt?
-Te haver, figyelsz te rám? -vágott közbe gondolaataiba Masaki
-Bocs, mit is kérdeztél?
-Csináljunk valamit?
-Sajnálom, de túl fáradt vagyok. Inkább holnap és utána. Bocs!
-Semmi gond, menny és aludd ki magad.
-Jó ötlet, bocs megint. Kelts fel, ha valami fontos dolog van.
-Oké!
Yamahiko be is ment a házba, és amint az ágyához ért, eldőlt.
-Hosszú évek elé nézel Yamahiko! -sóhajtott Yamahiko, s el is aludt pillanatok alatt

Vége a 3. fejezetnek!

Következő részben: A farkas neve: Shooda!

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.